angol - utak

Ok… Az elmúlt négy napból háromban szakadt az eső… végre van időm írni… :o))


Megvolt az első hetem angolon, így már tudom, hogy nem heti 4 napot fogok járni, csak kettőt. A másik két napon olyan szar a tanár, hogy csütörtökön az első fél óra után a teremben kezdtem szemmel kutatni BÁRMIT, amivel fel tudom vágni az ereimet… Még 30 perc és már ott jártam, hogy egy 2 hete döglött varjú is megteszi, ha találok egyet az udvaron, az sem zavarna ha rózsaszín tornadresszben lenne csak legyen hegyes a csőre…
Szóval marad Ben, hétfőn és szerdán aki viszont király. A másik két napon – meg minden más szabadidőmben legalább egy hónapig – marad a tesztkönyv és a nyelvtan úgysem tudok még semmit az igeidőkről…

Múlt alkalommal írtam, hogy pirosnál lehet balra fordulni és ez király, nos azóta röhögök… ugyanis ha nagy a forgalom a MINDEN nagyobb kereszteződésben áll 3-4 ember stoptáblával a kezében, ha valaki át akarna menni azok kiállnak a kanyarodó autó ELÉ, életükkel és vérükkel – no meg Florida közúti közlekedési szabályaival – védeni a fehér holló típusú gyalogosokat.

De ez semmi ahhoz képest, amit az utakon látni. Imádom, ahogy itt az emberek utaznak. Egy hatalmas busz – értsd busz, mint egy 30 személyes turistabusz átalakítva egy családnak – ami mögé rúddal rögzítenek egy tracket - egy platós kisteherautót. De a non plus ultra amikor a track egy tréleren van és a platón is van valami amivel közlekedni lehet, néha egy motor de gyakrabban egy golfautó, hiszen a luxuskempingben is közlekedni kell valamivel, nem lehet csak úgy sétálni, meg persze golfpálya úgyis csatlakozik hozzá…

És ez semmi a vasárnapi élményemhez képest. Sávot váltottam az autópályán és ezt láttam magam előtt:

Nem jó érzés. De aztán kiderült, hogy csak vontatják… :o))

tanulni, tanulni, tanulni

Beiratkoztam… Nem volt nehéz döntés, hiszen a mindennapokban érzem, hogy nem elég az angolom… Bár ez nem meglepő, németet és oroszt tanultam, az angolt csak használom. Egyszer voltam 3 hónapig egy tanfolyáson, de iszonyatosan untam. Amit tudok az internet – tv – zene és számítógépes játék okán tapadt rám, - egyes területeken hülye szakszavakkal de a hétköznapi élet szavaiból sok minden hiányzik - meg elég sokan beszéltek mellettem angolul. Ezért is volt meglepő a felmérő teszt.

Először is én azt hittem fél óra lesz de így csak 4 órával terveztem alul az időtartamot. Bár ebben azért benne van az is, hogy itt némileg délies a mentalitás, aludttejet nem árulnak, azt mindenki a szájában állítja elő… Az első napon 18-21-ig adminisztráció, hallás és olvasás utáni szövegértés volt számítógépen a második napon, pedig egy fogalmazást kellett írni. Nem tudták szegények mire vállalkoztak amikor a kézírásomat kérték. Csak azért nem buktam meg külalakból mert olyan tantárgy nincs… Én azt szoktam mondani, hogy az írásom előbb idomult a doktori címemhez, így egyetemen ugyan bent voltam az előadásokon, de ha nem írtam át aznap géppel amikor még emlékeztem az anyagra az az infó elveszett…

Mindenesetre az eredménytől dobtam egy hátast mert hallás után 269-ből 227-et értem el olvasás után 241-ból 225-öt és mivel a fogalmazásom sem volt gáz HALADÓ csoportba tettek… Ez azért egy vicc!!! Judit 3-4 éve van kint és egy csoportba fogunk járni. A kettőnk nyelvtudása közötti különbségről csak annyit, hogy amiatt nem kell elmennünk a Grand Canyon-hoz, így is értjük mi az áthidalhatatlan szakadék… Juditnak még pár pont és academic csoportba tették volna és ő is panaszkodik a nyelvtanára, meg hogy csak 2 múltidőt használt a fogalmazásban a pokoli sokból…

Szóval Jan 25-től heti 4 alkalommal napi 3 órában „nyelvtanulok”. Ez még éppen belefér a H4-es vízum által megadott tanulási keretbe.