Régen nem írtam… Onnan tudom, hogy közben nem csak visszatért az Endeavor az űrből, de a NASA már kétszer csökkentette is a kikiáltási árát – hónapok óta árulják az összes űrsiklót…
Megragadva az alkalmat utoljára szólok a hidegről, úgy tűnik 10 hónapig most nem találkozom majd vele – tegnap 1 óra alatt vörösre égtem a napon…
Szóval lássuk Február hónap szavát. Előzetesen tudnunk kell a következőket: Februárban az USA mind az 50 államában volt hó. Ez olyan esemény amiről az országos meteorológiai intézet nem tudta megmondani, hogy máskor is előfordult-e már. Szóval nem maradt ki Hawaii és Florida sem, Floridában északon, Hawaii-ban a hegyekben volt hó.
Washingtont 3 nagy hóvihar bénította meg minden alkalommal napokig állt minden. Ott és akkor keletkezett a Február HÓ szava – bocs a rejtett szóviccért… :o)))
A szó: SNOWCIALIZMUS. Ami a szomszédokat segítő önkéntes és ingyenes hólapátolás jelöli… :o))))
Szerintem mindenképpen ez Február szava!!!!
És most a függőségről….
Azzal kezdeném, hogy:
Hello, István vagyok és Placsinta-kolista!
Azt hiszem, ha lenne anonim palacsintafüggők gyűlése így kellene köszönnöm. Aztán egy hosszas magyarázkodás következne, hogy miért nem sikerült „tisztának” maradnom, és könnyeimmel küszködve kérném a többieket, hogy segítsenek ellenállnom Aunt Jemima mini vagy a Kellog’s csoki csipszes palacsintájának de legalább Hungry Jack juharszirupját dugják el jobban. Aztán vádolhatnám a kormányt, az UFO-kat és beszélhetnék a gonosz földi ténykedéséről, mely egyértelműen a palacsintán keresztül akarja szolgálatába állítani a lelkeket.
Szóval függő vagyok. Most úgy próbálom leküzdeni, hogy annyit eszek ammennyit csak tudok, vagy bejön vagy nem... :o)))))))
2010. március 8., hétfő
2010. február 7., vasárnap
Kilövés
Ok. Én ott voltam… A fagyás nyomok bizonyítják… Ja és fényképeim is vannak…
Bár egy része a NASA-tol...
Elég kemény este volt… Fél éjfél körül indultunk, mert az őslakosok szerint akkora dugó szokott lenni, hogy ha éjfél után indulunk 4.39-re nem érünk oda, és most még Daytona-i futam is volt meg este Super Bowl…
Szóval 11.30 körül elindultunk. Csak a legszükségesebbek voltak nálunk, kb. annyi cucc, mint amivel egy kisebb falu elindul, amikor hírét veszik, hogy egy mesebeli szörny jön elpusztítani évszázados, szeretve tisztelt településüket, és csak egy hetük van a vagyonuk menekítésére. Hogy egy kilövéshez minek kellenek anatómia kártyák, vagy az USA 44 elnökének rövidített életrajza tanulókártyákon, azt ne kérdezzétek, de amikor bepakoltam még volt értelme…
Azt csak halkan jegyezném meg, hogy az élelmiszerállomány gerincét a kávé mellett mogyoróvajas-banános szendvics adta, ami kimondva ijesztő, de emiatt érdemes Amerikában gyereknek megszületni és nem tinédzsernek.
Szóval már 5 perce úton voltunk arcunkon megelégedett mosollyal, hogy IGEN van forgalom, és ez még csak a város, akik innen mennek, juhé, egy csomó őrülttel együtt megyünk a kilövésre… Azonban egyszer csak elfogyott a többi őrült… Ott autóztunk az 50-esen aztán az 520-on egyedül, mint a legkisebb kisujjam. Már éppen fel akartam ajánlani, Juditnak, hogy énekeljünk Old MacDonaldról akinek a farmja volt, vagy az „Óhájót”, mert aki eltéved és egyedül bolyong olyanokat szokott, amikor elértük az A1A-t ami az Atlanti Óceán mellett megy végig és azon már volt 2 motoros és egy pick-up. Arcunkon egy ideje a bizonytalanság ült, az enyém már egy kicsit zsibbadt is tőle, de ott volt a kezemben a telefon, a Google Maps jelezte, hogy a jó helyen vagyunk, az óra pedig mutatta, hogy csak 3 órával vagyunk korábban ott, mint terveztük…
Röhejesen festhetett, amikor egy golfkocsit követtünk, de ahová a térkép vezette az sorompóval le volt zárva a security bácsi pedig megmutatta merre menjünk – biztos akart lenni benne, hogy elmegyünk. Némi tekergés után megtaláltuk a Yered Park-ot ahová igyekeztünk.
A következő 3 óráról csak annyit, hogy rajtam 5 réteg ruha volt és elvben a hőmérséklet 49 F volt, de fagyási sebeket hallucináltam magamra a végére. Én nem értem mi van itt… Otthon nem zavartak a -15 fokok, kiástam az autót a hó alól, folyt rólam a víz aztán rámdermedt de nem zavart úgy, mint itt a 49 F ami 9,4 C fok. Megtanultam még 6.-ban földrajzon, hogy az óceán éjjel visszasugározza azt a hőt amit nappal elnyelt, nem hűl le annyira a levegő, part szél, bla-bla. Innen üzenném Farkas Gyula tanárúrnak, hogy ÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁ!!!!
Szóval fáztunk. Felkészülten, nagyon elszántan és iszonyatosan összefagyva vártuk a 4.39-et. 10 percenként ellenőriztem a CFNEWS13-en – helyi newsTV – hogy minden rendben megy-e, és igen. Bár a kilövés esélye a napközbeni 80%-ról előbb 60%-ra aztán 30%-ra esett de minden a tervek szerint ment.
Mi is a tervek szerint vártunk:
Gondoltam direkt jó, hogy 3 órával előtte ott vagyunk, egy budapesti tűzijátékon ekkor a jobb helyekért már pokrócos területfoglalás, könyökharc vagy anyázás megy. Itt az emberek melegedtek az autójukban és a kilövés előtt 30 perccel elkezdtek szálingózni.
Közben kis őrhajók cirkáltak előttünk védve a területet az ellenséges békaemberektől akik suttyomban el akarták fújni a begyújtott rakéta lángját.
A végén azért eléggé tele volt a park.
még szuperhősök is jöttek:
Aztán 4 perccel a kilövés előtt a tömeg felállt és hazament… Csak így… Mindenki a neten volt, látták, hogy törölve a kilövés a felhők miatt… felálltak és hazamentek…
Kilövés ugyan nem volt, de kiderült, hogy művészien tudok fázni.
Az egyszerű világító pontokból remegő kézzel és hosszú záridővel szemüveget tudok rajzolni az égre, felhívva a NASA figyelmét, hogy az időjárás jelentést máskor nézzék meg jobban. :o)))
Bár egy része a NASA-tol...
Azt vártuk, hogy ezt lövik ki...
Nem történt meg...
Elég kemény este volt… Fél éjfél körül indultunk, mert az őslakosok szerint akkora dugó szokott lenni, hogy ha éjfél után indulunk 4.39-re nem érünk oda, és most még Daytona-i futam is volt meg este Super Bowl…
Szóval 11.30 körül elindultunk. Csak a legszükségesebbek voltak nálunk, kb. annyi cucc, mint amivel egy kisebb falu elindul, amikor hírét veszik, hogy egy mesebeli szörny jön elpusztítani évszázados, szeretve tisztelt településüket, és csak egy hetük van a vagyonuk menekítésére. Hogy egy kilövéshez minek kellenek anatómia kártyák, vagy az USA 44 elnökének rövidített életrajza tanulókártyákon, azt ne kérdezzétek, de amikor bepakoltam még volt értelme…
Azt csak halkan jegyezném meg, hogy az élelmiszerállomány gerincét a kávé mellett mogyoróvajas-banános szendvics adta, ami kimondva ijesztő, de emiatt érdemes Amerikában gyereknek megszületni és nem tinédzsernek.
Szóval már 5 perce úton voltunk arcunkon megelégedett mosollyal, hogy IGEN van forgalom, és ez még csak a város, akik innen mennek, juhé, egy csomó őrülttel együtt megyünk a kilövésre… Azonban egyszer csak elfogyott a többi őrült… Ott autóztunk az 50-esen aztán az 520-on egyedül, mint a legkisebb kisujjam. Már éppen fel akartam ajánlani, Juditnak, hogy énekeljünk Old MacDonaldról akinek a farmja volt, vagy az „Óhájót”, mert aki eltéved és egyedül bolyong olyanokat szokott, amikor elértük az A1A-t ami az Atlanti Óceán mellett megy végig és azon már volt 2 motoros és egy pick-up. Arcunkon egy ideje a bizonytalanság ült, az enyém már egy kicsit zsibbadt is tőle, de ott volt a kezemben a telefon, a Google Maps jelezte, hogy a jó helyen vagyunk, az óra pedig mutatta, hogy csak 3 órával vagyunk korábban ott, mint terveztük…
Röhejesen festhetett, amikor egy golfkocsit követtünk, de ahová a térkép vezette az sorompóval le volt zárva a security bácsi pedig megmutatta merre menjünk – biztos akart lenni benne, hogy elmegyünk. Némi tekergés után megtaláltuk a Yered Park-ot ahová igyekeztünk.
A következő 3 óráról csak annyit, hogy rajtam 5 réteg ruha volt és elvben a hőmérséklet 49 F volt, de fagyási sebeket hallucináltam magamra a végére. Én nem értem mi van itt… Otthon nem zavartak a -15 fokok, kiástam az autót a hó alól, folyt rólam a víz aztán rámdermedt de nem zavart úgy, mint itt a 49 F ami 9,4 C fok. Megtanultam még 6.-ban földrajzon, hogy az óceán éjjel visszasugározza azt a hőt amit nappal elnyelt, nem hűl le annyira a levegő, part szél, bla-bla. Innen üzenném Farkas Gyula tanárúrnak, hogy ÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁ!!!!
Szóval fáztunk. Felkészülten, nagyon elszántan és iszonyatosan összefagyva vártuk a 4.39-et. 10 percenként ellenőriztem a CFNEWS13-en – helyi newsTV – hogy minden rendben megy-e, és igen. Bár a kilövés esélye a napközbeni 80%-ról előbb 60%-ra aztán 30%-ra esett de minden a tervek szerint ment.
Mi is a tervek szerint vártunk:
Gondoltam direkt jó, hogy 3 órával előtte ott vagyunk, egy budapesti tűzijátékon ekkor a jobb helyekért már pokrócos területfoglalás, könyökharc vagy anyázás megy. Itt az emberek melegedtek az autójukban és a kilövés előtt 30 perccel elkezdtek szálingózni.
Közben kis őrhajók cirkáltak előttünk védve a területet az ellenséges békaemberektől akik suttyomban el akarták fújni a begyújtott rakéta lángját.
A végén azért eléggé tele volt a park.
még szuperhősök is jöttek:
Aztán 4 perccel a kilövés előtt a tömeg felállt és hazament… Csak így… Mindenki a neten volt, látták, hogy törölve a kilövés a felhők miatt… felálltak és hazamentek…
Kilövés ugyan nem volt, de kiderült, hogy művészien tudok fázni.
Az egyszerű világító pontokból remegő kézzel és hosszú záridővel szemüveget tudok rajzolni az égre, felhívva a NASA figyelmét, hogy az időjárás jelentést máskor nézzék meg jobban. :o)))
2010. február 6., szombat
dinnye
A görögdinnye király…
És itt igazán jók a feltételek a termesztéséhez, sok napsütés sok eső. Januárban is igazán finomat lehet kapni belőle… :o)) Az ananász is remek, lédús, édes és a citrusfélék is jók. De senkinek eszébe ne jusson szőlőt venni. Az íze nem rossz, csak nem szőlő, hanem köret, ami a perverzitásnak egy olyan foka melyet csak az eper múl felül, ami szép nagy, de olyan az íze mintha egy kútba öntetnének egy fél liter eperszörpöt… Eperre emlékeztet, de erre csak 2 perccel az elfogyasztása után jössz rá, mert addig fanyalogsz és bosszankodsz a külcsín és a belbecs között húzódó kibékíthetetlen ellentét miatt.
Ha már víz… A csapvíz felejtős, zuhanyzás közben húzza és szárítja a bőrödet a klór, annyi van benne, de ez legalább megokolható, mocsaras terület, kell a fertőtlenítés. De hogy a palackozott ásványvíznek miért kell gyógyszer ízűnek lennie??? Így felejtős a tea is és minden ami instant. Levesnek is csak forralás után jó a víz.
A folyadékbevitellel szerencsére nem lesz gond, Nyáron a napi 2-4 liter úgysem lenne megoldható vízzel, az ásványi anyagokat is pótolni kell, egy 946 ml-es – 32 FL OZ-os – izoton ital viszont csak 89 cent.
Amin kiakadtam az a Coca Cola. Az esküvőnk helyszínén egy 0,25-ös Cola 5$ volt, ha nem al inclusiv lett volna az út biztosan még most is ásnék a homokban tiszta forrásvíz után… Ha hajóval átmentél a személyzet szigetére az nagy üzlet volt, mert 2$-ért fél litert lehetett venni. Itt 32 doboz 0.33-as Cola 8$ vagyis a Maldívos 0,25 áráért 6,6 litert adnak… Ez azért dúúúúrva…
De mit várunk egy országtól ahol lehet szín szerint válogatott m&m’s-t kapni, hogy azokat se veszítsék el akik csak a pirosat vagy a sárgát akarják...
És itt igazán jók a feltételek a termesztéséhez, sok napsütés sok eső. Januárban is igazán finomat lehet kapni belőle… :o)) Az ananász is remek, lédús, édes és a citrusfélék is jók. De senkinek eszébe ne jusson szőlőt venni. Az íze nem rossz, csak nem szőlő, hanem köret, ami a perverzitásnak egy olyan foka melyet csak az eper múl felül, ami szép nagy, de olyan az íze mintha egy kútba öntetnének egy fél liter eperszörpöt… Eperre emlékeztet, de erre csak 2 perccel az elfogyasztása után jössz rá, mert addig fanyalogsz és bosszankodsz a külcsín és a belbecs között húzódó kibékíthetetlen ellentét miatt.
Ha már víz… A csapvíz felejtős, zuhanyzás közben húzza és szárítja a bőrödet a klór, annyi van benne, de ez legalább megokolható, mocsaras terület, kell a fertőtlenítés. De hogy a palackozott ásványvíznek miért kell gyógyszer ízűnek lennie??? Így felejtős a tea is és minden ami instant. Levesnek is csak forralás után jó a víz.
A folyadékbevitellel szerencsére nem lesz gond, Nyáron a napi 2-4 liter úgysem lenne megoldható vízzel, az ásványi anyagokat is pótolni kell, egy 946 ml-es – 32 FL OZ-os – izoton ital viszont csak 89 cent.
Amin kiakadtam az a Coca Cola. Az esküvőnk helyszínén egy 0,25-ös Cola 5$ volt, ha nem al inclusiv lett volna az út biztosan még most is ásnék a homokban tiszta forrásvíz után… Ha hajóval átmentél a személyzet szigetére az nagy üzlet volt, mert 2$-ért fél litert lehetett venni. Itt 32 doboz 0.33-as Cola 8$ vagyis a Maldívos 0,25 áráért 6,6 litert adnak… Ez azért dúúúúrva…
De mit várunk egy országtól ahol lehet szín szerint válogatott m&m’s-t kapni, hogy azokat se veszítsék el akik csak a pirosat vagy a sárgát akarják...
2010. február 3., szerda
Elérhetőség
Kérdés volt így leírom:
Ha olyan kérdésed van ami kevésbé bírja az internet nyitottságát elérsz a floridaszubjektiv - kukac - gmail.com címen. :o))
Ha olyan kérdésed van ami kevésbé bírja az internet nyitottságát elérsz a floridaszubjektiv - kukac - gmail.com címen. :o))
2010. február 2., kedd
Február 7.
Élmény dús nap lesz az egyszer biztos…
Február 6.-án van Tina születésnapja, ami még önmagában nem ok az ünneplésre, de mivel ismerjük és meghívott a buliba így lassacskán kezd nőni az oksági foka.
Akiket nem kínzott volna a büntetőjog tanára az okság tanával annak csak annyit, hogy „az ok az eredmény azon előzménye, amely nélkül az eredmény nem, vagy nem úgy valósult volna meg…” másik ok, hogy együtt járunk salsa órákra, ami megint csak előrébb helyezi a rendszerben. A bulival nem lenne baj, de február 7.-én 4.39-kor a NASA kilövést tervez – Endeavour - ami persze nem azt jelenti, hogy ki is lövik az űrhajót, hanem azt, hogy mindenki ezt várja. Mi a leginkább ajánlott helyen, a Cape Canaveral-től induló Coco Beach-en várjuk a pillanatot, állítólag onnan a legszebb, leglátványosabb… Persze egy olyan ügynökségtől ami „feltalálta” a NORMÁLIS HIBA fogalmát nem várjuk el, hogy a megadott első időpontban sikerüljön is nekik a kilövés… :o))))
Szóval 7.-én hajnalban kb 2 - 2.30 között érkezés a partra – egy óra út – helyfoglalás, piknikezés csodavárás, aztán sok fénykép vagy kullogás haza…
Azért kell ennyivel előbb érkezni mert 7.-én este Miami-ban lesz a Super Bowl, vagyis lesz vagy egymillió ember akiknek egy része összeköti a kellemest a kellemessel és nem csak sör, chips, és kukorica társaságában előidézi a metropoliszok rémálmát, de el is utazik Floridába, és élőben lesz részeg miután hajnalban részeg volt a kilövést nézve.
A metropolisok rémálmát New York tapasztalta meg először. Történt ugyanis, hogy a Super Bowl tönkrevágta New York csatornarendszerét. A meccs alatt átlag amerikai barátunk ugyanis sört vedel, kukoricát és chipset zabál, hogy mégtöbb sört vedelhessen és ennek persze vegetatív következményei vannak. Az emésztési folyamat most is ugyanúgy ér véget mint szokott, azonban az időbeli koncentráció itt fokozott. Az emberek nagyrésze szurkol, és a meccs szünetében rohan a vécére, vagyis mindenki egyszerre ürít és öblít ami a csatornarendszer végletes túlterheléséhez vezet, mely miatt a mélyebben fekvő területeken a porcelánoltár visszaköszön, az alagsorokat elönti a honfitársak sport iránt érzett szeretetének fizikai manifesztációja… Igen, szarban úszik az alagsor vagy az utca… Volt, hogy a csatornázási művek kérte az embereket egy rendszer elfogadására, hogy megóvja a hálózat operatív biztonságát.
Ráadásul tart a biztonsági felkészülés, amit itt komolyan vesznek, több ellenőrzés, kutyák, speciális osztagok.
Így 7.-én hajnalban kilövés, este meccs. :o))
És íme egy merész átkötés a felkészülésről a felkészültségre.
A hétvégén találkoztam a felkészültség egy olyan fokával, amit az ember nem várna Amerikában, aztán a helyiek véges szellemi kapacitásának okán érthetővé válik miért is van rá szükség…
Történt, hogy el akartunk jutni a Premium 1 outletbe – ezt a hibát nem követjük el többet – de attól, hogy mész a freeway-en és látod magad mellett a bevásárlóközpont komplexumot és éppen egy kijárat is van az még nem jelenti, hogy ott kell letérni. Mi ezt a hibát követtük el – pontosítok a hibát én követtem el a feleségem csak felhívta rá a figyelmet és nem hagyta ezt az információt elveszni… :o))
Szóval a 76-os kijáraton kimentem, ami nem a Premiumhoz vitt, hanem a Florida Turnpike-ra ahol ugyan fizető kapu van – szerencsére csak 50 cent – de legalább van néni, akitől meg lehet kérdezni, merre kell menni. Itt jött a meglepetés. A néni kért némi időt, amíg a visszajárót kiszámolta és átadta, majd elmondta a 7 információt tartalmazó útleírást és mosolyogva átadott egy lapot amin KINYOMTATVA ott volt minden…
A turpike-on 2,5 mérföld; U kanyar vissza egy szervíz ponton; vissza délre, 259-es kijáratnál vissza az I4-re; nyugatra Tampa felé; a 75B kijáraton - ami nem jobbra megy le, hanem a legbelső sávból balra fel- letérve balra az Internationalra; az Internationale drive-on a prémium 1 road-ig.
Vajon mennyien nézték be a kanyart, mielőtt valaki leírta és odakészítette ezt a kis információs lapot??? :o)))))
Február 6.-án van Tina születésnapja, ami még önmagában nem ok az ünneplésre, de mivel ismerjük és meghívott a buliba így lassacskán kezd nőni az oksági foka.
Akiket nem kínzott volna a büntetőjog tanára az okság tanával annak csak annyit, hogy „az ok az eredmény azon előzménye, amely nélkül az eredmény nem, vagy nem úgy valósult volna meg…” másik ok, hogy együtt járunk salsa órákra, ami megint csak előrébb helyezi a rendszerben. A bulival nem lenne baj, de február 7.-én 4.39-kor a NASA kilövést tervez – Endeavour - ami persze nem azt jelenti, hogy ki is lövik az űrhajót, hanem azt, hogy mindenki ezt várja. Mi a leginkább ajánlott helyen, a Cape Canaveral-től induló Coco Beach-en várjuk a pillanatot, állítólag onnan a legszebb, leglátványosabb… Persze egy olyan ügynökségtől ami „feltalálta” a NORMÁLIS HIBA fogalmát nem várjuk el, hogy a megadott első időpontban sikerüljön is nekik a kilövés… :o))))
Szóval 7.-én hajnalban kb 2 - 2.30 között érkezés a partra – egy óra út – helyfoglalás, piknikezés csodavárás, aztán sok fénykép vagy kullogás haza…
Azért kell ennyivel előbb érkezni mert 7.-én este Miami-ban lesz a Super Bowl, vagyis lesz vagy egymillió ember akiknek egy része összeköti a kellemest a kellemessel és nem csak sör, chips, és kukorica társaságában előidézi a metropoliszok rémálmát, de el is utazik Floridába, és élőben lesz részeg miután hajnalban részeg volt a kilövést nézve.
A metropolisok rémálmát New York tapasztalta meg először. Történt ugyanis, hogy a Super Bowl tönkrevágta New York csatornarendszerét. A meccs alatt átlag amerikai barátunk ugyanis sört vedel, kukoricát és chipset zabál, hogy mégtöbb sört vedelhessen és ennek persze vegetatív következményei vannak. Az emésztési folyamat most is ugyanúgy ér véget mint szokott, azonban az időbeli koncentráció itt fokozott. Az emberek nagyrésze szurkol, és a meccs szünetében rohan a vécére, vagyis mindenki egyszerre ürít és öblít ami a csatornarendszer végletes túlterheléséhez vezet, mely miatt a mélyebben fekvő területeken a porcelánoltár visszaköszön, az alagsorokat elönti a honfitársak sport iránt érzett szeretetének fizikai manifesztációja… Igen, szarban úszik az alagsor vagy az utca… Volt, hogy a csatornázási művek kérte az embereket egy rendszer elfogadására, hogy megóvja a hálózat operatív biztonságát.
Ráadásul tart a biztonsági felkészülés, amit itt komolyan vesznek, több ellenőrzés, kutyák, speciális osztagok.
Így 7.-én hajnalban kilövés, este meccs. :o))
És íme egy merész átkötés a felkészülésről a felkészültségre.
A hétvégén találkoztam a felkészültség egy olyan fokával, amit az ember nem várna Amerikában, aztán a helyiek véges szellemi kapacitásának okán érthetővé válik miért is van rá szükség…
Történt, hogy el akartunk jutni a Premium 1 outletbe – ezt a hibát nem követjük el többet – de attól, hogy mész a freeway-en és látod magad mellett a bevásárlóközpont komplexumot és éppen egy kijárat is van az még nem jelenti, hogy ott kell letérni. Mi ezt a hibát követtük el – pontosítok a hibát én követtem el a feleségem csak felhívta rá a figyelmet és nem hagyta ezt az információt elveszni… :o))
Szóval a 76-os kijáraton kimentem, ami nem a Premiumhoz vitt, hanem a Florida Turnpike-ra ahol ugyan fizető kapu van – szerencsére csak 50 cent – de legalább van néni, akitől meg lehet kérdezni, merre kell menni. Itt jött a meglepetés. A néni kért némi időt, amíg a visszajárót kiszámolta és átadta, majd elmondta a 7 információt tartalmazó útleírást és mosolyogva átadott egy lapot amin KINYOMTATVA ott volt minden…
A turpike-on 2,5 mérföld; U kanyar vissza egy szervíz ponton; vissza délre, 259-es kijáratnál vissza az I4-re; nyugatra Tampa felé; a 75B kijáraton - ami nem jobbra megy le, hanem a legbelső sávból balra fel- letérve balra az Internationalra; az Internationale drive-on a prémium 1 road-ig.
Vajon mennyien nézték be a kanyart, mielőtt valaki leírta és odakészítette ezt a kis információs lapot??? :o)))))
angol - utak
Ok… Az elmúlt négy napból háromban szakadt az eső… végre van időm írni… :o))
Megvolt az első hetem angolon, így már tudom, hogy nem heti 4 napot fogok járni, csak kettőt. A másik két napon olyan szar a tanár, hogy csütörtökön az első fél óra után a teremben kezdtem szemmel kutatni BÁRMIT, amivel fel tudom vágni az ereimet… Még 30 perc és már ott jártam, hogy egy 2 hete döglött varjú is megteszi, ha találok egyet az udvaron, az sem zavarna ha rózsaszín tornadresszben lenne csak legyen hegyes a csőre…
Szóval marad Ben, hétfőn és szerdán aki viszont király. A másik két napon – meg minden más szabadidőmben legalább egy hónapig – marad a tesztkönyv és a nyelvtan úgysem tudok még semmit az igeidőkről…
Múlt alkalommal írtam, hogy pirosnál lehet balra fordulni és ez király, nos azóta röhögök… ugyanis ha nagy a forgalom a MINDEN nagyobb kereszteződésben áll 3-4 ember stoptáblával a kezében, ha valaki át akarna menni azok kiállnak a kanyarodó autó ELÉ, életükkel és vérükkel – no meg Florida közúti közlekedési szabályaival – védeni a fehér holló típusú gyalogosokat.
De ez semmi ahhoz képest, amit az utakon látni. Imádom, ahogy itt az emberek utaznak. Egy hatalmas busz – értsd busz, mint egy 30 személyes turistabusz átalakítva egy családnak – ami mögé rúddal rögzítenek egy tracket - egy platós kisteherautót. De a non plus ultra amikor a track egy tréleren van és a platón is van valami amivel közlekedni lehet, néha egy motor de gyakrabban egy golfautó, hiszen a luxuskempingben is közlekedni kell valamivel, nem lehet csak úgy sétálni, meg persze golfpálya úgyis csatlakozik hozzá…
És ez semmi a vasárnapi élményemhez képest. Sávot váltottam az autópályán és ezt láttam magam előtt:
Nem jó érzés. De aztán kiderült, hogy csak vontatják… :o))
Megvolt az első hetem angolon, így már tudom, hogy nem heti 4 napot fogok járni, csak kettőt. A másik két napon olyan szar a tanár, hogy csütörtökön az első fél óra után a teremben kezdtem szemmel kutatni BÁRMIT, amivel fel tudom vágni az ereimet… Még 30 perc és már ott jártam, hogy egy 2 hete döglött varjú is megteszi, ha találok egyet az udvaron, az sem zavarna ha rózsaszín tornadresszben lenne csak legyen hegyes a csőre…
Szóval marad Ben, hétfőn és szerdán aki viszont király. A másik két napon – meg minden más szabadidőmben legalább egy hónapig – marad a tesztkönyv és a nyelvtan úgysem tudok még semmit az igeidőkről…
Múlt alkalommal írtam, hogy pirosnál lehet balra fordulni és ez király, nos azóta röhögök… ugyanis ha nagy a forgalom a MINDEN nagyobb kereszteződésben áll 3-4 ember stoptáblával a kezében, ha valaki át akarna menni azok kiállnak a kanyarodó autó ELÉ, életükkel és vérükkel – no meg Florida közúti közlekedési szabályaival – védeni a fehér holló típusú gyalogosokat.
De ez semmi ahhoz képest, amit az utakon látni. Imádom, ahogy itt az emberek utaznak. Egy hatalmas busz – értsd busz, mint egy 30 személyes turistabusz átalakítva egy családnak – ami mögé rúddal rögzítenek egy tracket - egy platós kisteherautót. De a non plus ultra amikor a track egy tréleren van és a platón is van valami amivel közlekedni lehet, néha egy motor de gyakrabban egy golfautó, hiszen a luxuskempingben is közlekedni kell valamivel, nem lehet csak úgy sétálni, meg persze golfpálya úgyis csatlakozik hozzá…
És ez semmi a vasárnapi élményemhez képest. Sávot váltottam az autópályán és ezt láttam magam előtt:
Nem jó érzés. De aztán kiderült, hogy csak vontatják… :o))
2010. január 24., vasárnap
Szemezgetés a hétből
Vicces hét volt. Kedden hajnalban keltünk, és mentünk az SSA irodába egy igazolásért, hogy nem lehet SSN számom, ez kellett a jogsihoz. Tudtuk, hogy sokan szoktak lenni, így nyitás előtt egy órával ott voltunk, ami jó döntés volt, mert 20 perccel később már jókora sor volt. Azaz két jókora sor: az egyik az ügyintézéshez, a másik a kártya kiadáshoz egymástól 20 méterre külön ajtók előtt tekeregve. Mi beálltunk az ügyintézéshez – logikus első alakalom, ügyintézünk, kártyát nem kapok csak egy igazoló levelet - egy óra sorban állás után derült ki, hogy hiba volt…A biztonsági őr arcán a 140 kilós emberek elnéző mosolyával a másik ajtó felé mutatott, ahová az előbb ment be egész dél-amerika, hogy ott kellene lennünk… ÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁ!!!!!
Szerencsére 40 perc alatt végeztünk, mert a mi ügytípusunkhoz kevesen jöttek, de így is jól szórakoztam; a kedvencem a másik biztonsági őrbe oltott recepciós ügyfélirányító figura volt. 160 cm magas latino faszi egyenruhában, jelvénnyel, oldalán fegyverrel. Kért némi figyelmet, amire alapos oka volt, a hátsó sorokban ugyanis az elől ülőktől nehezen láthatták, csak a hangját lehetett hallani. Elmondta a szabályokat: ez egy szövetségi épület, az ő fegyvere lehet itt az egyetlen, akinél mégis van menjen ki, a telefonokat kapcsoljuk ki, ha valakinek a teloja bármilyen hangot kiad kivágja (az embert és nem a telefont). Én végig féltem azt a 40 percet, mert ha hoz egy kisszéket, vagy egy létrát simán le tudott volna fejelni… :o))))))
Szerdán láttam életemben először ELFOGYNI a ketchupot… Ok lehet, hogy ez másnak nem nagy dolog, de én még nem éltem meg ilyet. 1,13 kg ketchup ami nem beszáradt, nem lejárt a szavatossága, nem megbuggyant a melegben mert valaki balga módon a konyhapulton hagyja egy hétre – ugye Giusi – hanem ELFOGY. Talán köze lehet a dolognak ahhoz, hogy otthon vannak ÍZEK így nem kell rásegítenie Heinz bácsinak a speciális ízesítésű paradicsomszószával. De itt elfogyott… :o)))
Csütörtökön a jogsi miatt keltünk korán, 8.15-re volt időpontunk. Vittünk két levelet amin rajta volt a nevem – a cím igazolásához ezt kérték – egy esküvői meghívót és egy karácsonyi lapot. Még örültünk is, hogy csak kettő kell, mert több nincs ami postán jött volna. Persze jöhettünk haza, mert számla kellett nekik vagy hivatalos levél… Mikor mondtuk, hogy az nem az én nevemre jött közölték, hogy az mindegy… ?????? Így Judit nevére szóló levelekkel igazoltuk az én lakcímemet… Nem állítom, hogy ez normális dolog, de ránéztek a 2 levélre és kipipálták, hogy ez is megvolt.
Pénteken multikulti házibuli volt Serchio-val, a columbiai sráccal, aki szerint a legfontosabb angol szó a Fuck, amit különböző hangsúllyal kiejtve nagyon sok mindent ki tudunk fejezni, gyakorlatilag lefedi a teljes nyelvi készletet és a világ minden történését.
Ezen nyelvtörténeti paradoxon mellett a középkorúakon hullámokban áttörő „Menjünk Salsázni!” hangulat uralkodott el a társaságon. Így péntek esténként valószínűleg kubai stílusú Salsa órákra megyünk egy páran. Mikor még tánciskolában dolgoztam volt szerencsém azt is tanulni, kíváncsi vagyok mi maradt meg belőle. Te jó ég annak már 9 éve volt… Mindegy, nekem az is nyelviskola lesz inkább… :o)))
Szombatom pedig Wedding Shower-re hívtak minket. Ez azért megér pár sort, itt ugyanis intelligensen kerülik ki, hogy az ifjú párnak a 4. ugyanolyan kenyérpirító vagy robotgép kibontásakor is ugyanolyan, hálától eltelt arccal kelljen a „rokon-barát-ismerős”-re nézni, mintha valóban értelme lenne az ajándékának és már az első kibontásánál sem kerekedett volna el a szeme, hogy mi ez a sz*r…
Szóval a kiválasztott boltokban az ifjú pár összeállít egy listát amin van 2$ -os ajándéktól 500$-os ig minden, ki mennyit szán rá választhat. Ha valamit megvettek a rendszer jelzi, hogy ne legyen belőle kettő. Csak bemész a boltba, az ügyfélszolgálaton elmondod a nevet, hogy kinek az esküvői, babaváró vagy egyéb ajándék listája kellene, amit kinyomtatva a kezedbe adnak és mehetsz válogatni.
Ennyit a hétről...
Szerencsére 40 perc alatt végeztünk, mert a mi ügytípusunkhoz kevesen jöttek, de így is jól szórakoztam; a kedvencem a másik biztonsági őrbe oltott recepciós ügyfélirányító figura volt. 160 cm magas latino faszi egyenruhában, jelvénnyel, oldalán fegyverrel. Kért némi figyelmet, amire alapos oka volt, a hátsó sorokban ugyanis az elől ülőktől nehezen láthatták, csak a hangját lehetett hallani. Elmondta a szabályokat: ez egy szövetségi épület, az ő fegyvere lehet itt az egyetlen, akinél mégis van menjen ki, a telefonokat kapcsoljuk ki, ha valakinek a teloja bármilyen hangot kiad kivágja (az embert és nem a telefont). Én végig féltem azt a 40 percet, mert ha hoz egy kisszéket, vagy egy létrát simán le tudott volna fejelni… :o))))))
Szerdán láttam életemben először ELFOGYNI a ketchupot… Ok lehet, hogy ez másnak nem nagy dolog, de én még nem éltem meg ilyet. 1,13 kg ketchup ami nem beszáradt, nem lejárt a szavatossága, nem megbuggyant a melegben mert valaki balga módon a konyhapulton hagyja egy hétre – ugye Giusi – hanem ELFOGY. Talán köze lehet a dolognak ahhoz, hogy otthon vannak ÍZEK így nem kell rásegítenie Heinz bácsinak a speciális ízesítésű paradicsomszószával. De itt elfogyott… :o)))
Csütörtökön a jogsi miatt keltünk korán, 8.15-re volt időpontunk. Vittünk két levelet amin rajta volt a nevem – a cím igazolásához ezt kérték – egy esküvői meghívót és egy karácsonyi lapot. Még örültünk is, hogy csak kettő kell, mert több nincs ami postán jött volna. Persze jöhettünk haza, mert számla kellett nekik vagy hivatalos levél… Mikor mondtuk, hogy az nem az én nevemre jött közölték, hogy az mindegy… ?????? Így Judit nevére szóló levelekkel igazoltuk az én lakcímemet… Nem állítom, hogy ez normális dolog, de ránéztek a 2 levélre és kipipálták, hogy ez is megvolt.
Pénteken multikulti házibuli volt Serchio-val, a columbiai sráccal, aki szerint a legfontosabb angol szó a Fuck, amit különböző hangsúllyal kiejtve nagyon sok mindent ki tudunk fejezni, gyakorlatilag lefedi a teljes nyelvi készletet és a világ minden történését.
Ezen nyelvtörténeti paradoxon mellett a középkorúakon hullámokban áttörő „Menjünk Salsázni!” hangulat uralkodott el a társaságon. Így péntek esténként valószínűleg kubai stílusú Salsa órákra megyünk egy páran. Mikor még tánciskolában dolgoztam volt szerencsém azt is tanulni, kíváncsi vagyok mi maradt meg belőle. Te jó ég annak már 9 éve volt… Mindegy, nekem az is nyelviskola lesz inkább… :o)))
Szombatom pedig Wedding Shower-re hívtak minket. Ez azért megér pár sort, itt ugyanis intelligensen kerülik ki, hogy az ifjú párnak a 4. ugyanolyan kenyérpirító vagy robotgép kibontásakor is ugyanolyan, hálától eltelt arccal kelljen a „rokon-barát-ismerős”-re nézni, mintha valóban értelme lenne az ajándékának és már az első kibontásánál sem kerekedett volna el a szeme, hogy mi ez a sz*r…
Szóval a kiválasztott boltokban az ifjú pár összeállít egy listát amin van 2$ -os ajándéktól 500$-os ig minden, ki mennyit szán rá választhat. Ha valamit megvettek a rendszer jelzi, hogy ne legyen belőle kettő. Csak bemész a boltba, az ügyfélszolgálaton elmondod a nevet, hogy kinek az esküvői, babaváró vagy egyéb ajándék listája kellene, amit kinyomtatva a kezedbe adnak és mehetsz válogatni.
Ennyit a hétről...
2010. január 23., szombat
Florida veszélyben...
Jelentem Florida veszélyben van... Multikulturális gyarmatosítás áldozatává válik...Eltűnőben vannak az itt született emberek...
Tegnap voltunk egy házibuliban Judit egyik munkatársánál -beszélgetős parti volt az első 2 órában még értettem mindent utánna volt olyan csaj akinek a kötőszavait sem...
De nem ez a lényeges, szóval leültünk beszélgetni.
Az asztaltársaság:
Hosszas gondolkodás után is csak 2 lányt tudtak mondani aki az államban született, de most nincsenek itt, az egyik már el is költözött...
Szóval kezdek aggódni Floridáért... :o))))))))
Vagy büszkén jelentem: ELFOGLALTUK!
Tegnap voltunk egy házibuliban Judit egyik munkatársánál -beszélgetős parti volt az első 2 órában még értettem mindent utánna volt olyan csaj akinek a kötőszavait sem...
De nem ez a lényeges, szóval leültünk beszélgetni.
Az asztaltársaság:
- Egy Délafrikai fehér srác - az élete veszélyben volt az új politikai környezetben Johannesburgban, kezdetben furcsa volt neki, hogy itt éjszaka is biztonságos sétálni, vagy az utcán lenni.
- Egy Columbiai srác - hasonló élmények másik ország.
- Egy Aruba-i lány - a 4 anyanyelvű környezet után felüdülés, hogy itt csak kettőt használnak, pláne ha a négy egyike a holland...
- Két magyar - a gyengébbek kedvéért mi...
- Az amerikaiak meg: 1 California, 1 Indiana, 1 Georgia, 1 Tennessee, 1 North Carolina
Hosszas gondolkodás után is csak 2 lányt tudtak mondani aki az államban született, de most nincsenek itt, az egyik már el is költözött...
Szóval kezdek aggódni Floridáért... :o))))))))
Vagy büszkén jelentem: ELFOGLALTUK!
2010. január 22., péntek
Közhaszon: Jogosítvány
Bár 6 hónapig nemzetközi jogosítvánnyal is vezethetsz Floridában, ha tovább szándékoznál maradni vagy „Florida Residental” kedvezményeket akarsz igénybe venni, érdemes floridai jogosítványt szerezned.
Mivel Magyarország nem tartozik azon 4 állam közé, akinek a jogosítványát Florida elfogadja ezért tesztet kell írni és vezetni is kell a jogosítvány megszerzéséért.
A felkészüléshez két honlapot ajánlok: a Florida DMV oldalát, és a hivatalos kormányzati oldalt. Mindkettőről letölthető a tesztkönyv és elérhetőek az aktuális információk a szükséges papírokról:
Tőlem a következőket kérték:
· SSN szám, (vagy igazolás az SSA-tól, ha nem lehet)
· Útlevél
· Magyar jogosítvány
· 2 hivatalos levél vagy számla a címre, amely a „residental” címed lesz
A teszt 20 elméleti kérdés megválaszolása, és 20 jelzés – tábla, útjelek – azonosítása, mindkettőben legfeljebb 5 hibapont az elfogadható.
A vezetés teszthez vinned kell autót és az autó papírjait.
· Biztosítási kártya
· Regisztrációs lap
Parkolás, tolatás, Y fordulás, és figyelni a stop táblákat.
Az egész egy - másfél óra alatt kész. A helyszínen kapsz egy ideiglenes jogosítványt amely 30 napig érvényes, a kártyát postán kapod meg.
Mivel Magyarország nem tartozik azon 4 állam közé, akinek a jogosítványát Florida elfogadja ezért tesztet kell írni és vezetni is kell a jogosítvány megszerzéséért.
A felkészüléshez két honlapot ajánlok: a Florida DMV oldalát, és a hivatalos kormányzati oldalt. Mindkettőről letölthető a tesztkönyv és elérhetőek az aktuális információk a szükséges papírokról:
Tőlem a következőket kérték:
· SSN szám, (vagy igazolás az SSA-tól, ha nem lehet)
· Útlevél
· Magyar jogosítvány
· 2 hivatalos levél vagy számla a címre, amely a „residental” címed lesz
A teszt 20 elméleti kérdés megválaszolása, és 20 jelzés – tábla, útjelek – azonosítása, mindkettőben legfeljebb 5 hibapont az elfogadható.
A vezetés teszthez vinned kell autót és az autó papírjait.
· Biztosítási kártya
· Regisztrációs lap
Parkolás, tolatás, Y fordulás, és figyelni a stop táblákat.
Az egész egy - másfél óra alatt kész. A helyszínen kapsz egy ideiglenes jogosítványt amely 30 napig érvényes, a kártyát postán kapod meg.
2010. január 18., hétfő
Beach – Autó Mennyország – Támadó Pom-Pom ovisok
Saratoga volt a cél, de megint nem jutottunk el a Mexikói-öbölhöz. Végre felmelegedett az idő 76 F fok – kb 25 Celsius – volt beígérve a hétvégére, és még napsütésről is szó volt. Ez fontos, mert ha itt - trópusi éghajlati öv – süt a nap mindegy hány fok van, melegnek érzed, ha nem süt a 76-80 F-is borzongató a szél miatt.
Szóval megvolt a terv irány a part. Indulás előtt kiderült, hogy Saratoga-ban hidegebb van és vihart várnak, úgyhogy elindultunk Daytona Beach felé. Fele annyi az út, ha vacak az idő könnyebb hazagurulni.
A Beach szokás szerint egy elkülönült földsáv, amit néhány híddal kapcsolnak a parthoz, ilyenekkel:
A szombatot nem részletezem, elég annyi, hogy nem nagyon volt nap és néhány elvetemült pom-pom lány – a műkedvelőknek cheerleader – kivételével senki nem volt a parton. Valami verseny vagy tábor lehetett, ami miatt mindenhol színes egyenruhás agyonsminkelt tini lányok szaladgáltak csapatokban. Az igazán ijesztőek a 6-8 év körüliek voltak… „Anya azt mondta ez jó” arccal szaladgáltak a mini egyenruhákban, míg én a pulcsimban fáztam. Valójában anyát utálták a suliban, mert kövér volt és pattanásos, ezért most egyszem, agyonszeretett gyermekének kell visszaállítani a világegyetem egyensúlyát.
Némi séta – és bögre meg Daytonás pulcsik vásárlása - után már mentünk volna haza, ha nem futunk össze a Kriesthine&James párossal. A parton vadásztak le minket, mert „hülye turista” kinézetünk volt. A homokban sétáltunk, nyakamban tükörreflexes kamera, Judit nagy színes nyalókát nyalogatott, az életről elmélkedtünk, és időnként indokolatlanul megálltunk csak úgy „nézni”, ami a 97%-os páratartalom mellett – ami gyakorlatilag azt jelenti, hogy nem esik az eső, hanem melletted áll – vicces mert nem nagy a látótávolság. A környezettől megkülönböztetett az is, hogy nem volt rajtunk miniruha, nem szaltóztunk, nem dobott fel minket senki, hogy aztán ütemre elkapjon és nem álltunk piramisba sem. A Kriesthine&James páros egy utazási ügynökségnek dolgozott, és mivel célcsoport voltunk elhívtak vasárnapra egy bemutatóra.
Az amerikaiakat úgy tűnik csak készpénzzel lehet motiválni. Egy hete levélben kaptunk 2 dollárt és egy kérdőívet a „médiahasználati szokásainkról” azzal, hogy töltsük ki, küldjük be és még 5 dollárt küldenek. Vasárnap úgy volt, hogy 75 $-t fizetnek azért, hogy hallgassunk meg egy bemutatót, ami arról az utazásról szól, amit mi májusra terveztünk: hajóval át a Bahamákra, 3 nap 2 éj a szigeteken aztán haza. A bemutató elmaradt, 10 percben tájékoztattak, leszámolták a 75 dollárt a kezünkbe és kaptunk egy kedvezményes ajánlatot, amit egy éven belül felhasználhatunk erre az útra… :o))))
Amíg a tájékoztató tartott kisütött a nap, így célba vettük a partot. Persze nem ám gyalog… mi abban az élvezet??? Daytona Beach autós strand, vagyis le lehet gurulni a partra, kocsiban a hűtőtáska, zene, kiegészítők és élvezni a napot.
Az egyetlen hátránya, hogy az autók nyomot hagynak a parton, a felső sávban zebracsíkos a homok… :o((
De találtam példát arra is, hogy merjünk KICSIK lenni… :o)))
Kiadó szobák a parton:
És ugyanez, ha a szomszéd épület is látszik, ahol szintén vannak kiadó szobák… :o))))
Két óra sütkérezés, séta, kajálás és akupunktúrás kezelés után – a szél olyan erővel vágta hozzánk időnként az apró szemű homokot, hogy szerintem az a kezelés után be is épült a bőrünk alá – elindultunk a Daytona International Speedway felé, a Nascar mennyországába ahol az út csupa bal kanyar… :o)))
Azt nem tudom, hogy csak megint nagyon magyarok voltunk, vagy tényleg ingyenes volt, hogy bemenjünk és a lelátóról megnézzük a pályát mindenesetre minket érdekelt és az ajtó nyitva volt... Megnyugtató, hogy voltak mások is és nem kergettek ki minket úgyhogy íme néhány kép:
És íme a tavalyi győztes kéz és láblenyomata. a keze akkora mint az enyém, a lába kisebb, max 39-es...
Néhány Daytonás emlék tárggyal és az élménnyel gazdagodva farkaséhesen ültünk be Egy Taco Bell-be amit már tudom, hogy szeretni fogok…
Szóval megvolt a terv irány a part. Indulás előtt kiderült, hogy Saratoga-ban hidegebb van és vihart várnak, úgyhogy elindultunk Daytona Beach felé. Fele annyi az út, ha vacak az idő könnyebb hazagurulni.
A Beach szokás szerint egy elkülönült földsáv, amit néhány híddal kapcsolnak a parthoz, ilyenekkel:
A szombatot nem részletezem, elég annyi, hogy nem nagyon volt nap és néhány elvetemült pom-pom lány – a műkedvelőknek cheerleader – kivételével senki nem volt a parton. Valami verseny vagy tábor lehetett, ami miatt mindenhol színes egyenruhás agyonsminkelt tini lányok szaladgáltak csapatokban. Az igazán ijesztőek a 6-8 év körüliek voltak… „Anya azt mondta ez jó” arccal szaladgáltak a mini egyenruhákban, míg én a pulcsimban fáztam. Valójában anyát utálták a suliban, mert kövér volt és pattanásos, ezért most egyszem, agyonszeretett gyermekének kell visszaállítani a világegyetem egyensúlyát.
Némi séta – és bögre meg Daytonás pulcsik vásárlása - után már mentünk volna haza, ha nem futunk össze a Kriesthine&James párossal. A parton vadásztak le minket, mert „hülye turista” kinézetünk volt. A homokban sétáltunk, nyakamban tükörreflexes kamera, Judit nagy színes nyalókát nyalogatott, az életről elmélkedtünk, és időnként indokolatlanul megálltunk csak úgy „nézni”, ami a 97%-os páratartalom mellett – ami gyakorlatilag azt jelenti, hogy nem esik az eső, hanem melletted áll – vicces mert nem nagy a látótávolság. A környezettől megkülönböztetett az is, hogy nem volt rajtunk miniruha, nem szaltóztunk, nem dobott fel minket senki, hogy aztán ütemre elkapjon és nem álltunk piramisba sem. A Kriesthine&James páros egy utazási ügynökségnek dolgozott, és mivel célcsoport voltunk elhívtak vasárnapra egy bemutatóra.
Az amerikaiakat úgy tűnik csak készpénzzel lehet motiválni. Egy hete levélben kaptunk 2 dollárt és egy kérdőívet a „médiahasználati szokásainkról” azzal, hogy töltsük ki, küldjük be és még 5 dollárt küldenek. Vasárnap úgy volt, hogy 75 $-t fizetnek azért, hogy hallgassunk meg egy bemutatót, ami arról az utazásról szól, amit mi májusra terveztünk: hajóval át a Bahamákra, 3 nap 2 éj a szigeteken aztán haza. A bemutató elmaradt, 10 percben tájékoztattak, leszámolták a 75 dollárt a kezünkbe és kaptunk egy kedvezményes ajánlatot, amit egy éven belül felhasználhatunk erre az útra… :o))))
Amíg a tájékoztató tartott kisütött a nap, így célba vettük a partot. Persze nem ám gyalog… mi abban az élvezet??? Daytona Beach autós strand, vagyis le lehet gurulni a partra, kocsiban a hűtőtáska, zene, kiegészítők és élvezni a napot.
Az egyetlen hátránya, hogy az autók nyomot hagynak a parton, a felső sávban zebracsíkos a homok… :o((
De találtam példát arra is, hogy merjünk KICSIK lenni… :o)))
Kiadó szobák a parton:
És ugyanez, ha a szomszéd épület is látszik, ahol szintén vannak kiadó szobák… :o))))
Két óra sütkérezés, séta, kajálás és akupunktúrás kezelés után – a szél olyan erővel vágta hozzánk időnként az apró szemű homokot, hogy szerintem az a kezelés után be is épült a bőrünk alá – elindultunk a Daytona International Speedway felé, a Nascar mennyországába ahol az út csupa bal kanyar… :o)))
Azt nem tudom, hogy csak megint nagyon magyarok voltunk, vagy tényleg ingyenes volt, hogy bemenjünk és a lelátóról megnézzük a pályát mindenesetre minket érdekelt és az ajtó nyitva volt... Megnyugtató, hogy voltak mások is és nem kergettek ki minket úgyhogy íme néhány kép:
És íme a tavalyi győztes kéz és láblenyomata. a keze akkora mint az enyém, a lába kisebb, max 39-es...
Néhány Daytonás emlék tárggyal és az élménnyel gazdagodva farkaséhesen ültünk be Egy Taco Bell-be amit már tudom, hogy szeretni fogok…
2010. január 14., csütörtök
Lake Mary a szomszéd medvék otthona
A héten volt szerencsém kóborolni kicsit Lake Mary környékén. Ez egy a kertvárosi lakóövezet és egy környezetvédelmi terület törvénytelen gyermekeként kialakuló érdekes valami nem hazudtolja meg az amerikaiakat és Floridát. Először is itt nem nehéz tóparti házat szerezni, tekintettel arra, hogy a terület milyen mocsaras és nedves. Jobb esetben nem jársz úgy mint a Lake Rose-ban lakók. A „ban” itt helytálló, mert a Lake Rose helyén egy kis lakópart volt egy Porsche bemutatóteremmel, amíg a talaj be nem szakadt alatta és el nem nyelte helyet teremtve ezzel egy újabb tavacskának, aminek ugyan senki nem érezte szükségét viszont sokan bosszankodtak miatta. Rose akiről a nevét kapta a tó az első volt aki észrevette a föld nem szokványos viselkedését – értsd süljed, szakad, omlik – és figyelmeztette a többieket, hogy ahogy itt mondjak: „It’s good time to panik…”
Ha már vettél itt egy házikót – házikó alatt valami ilyesmit értenek :
Vagy ilyesmit:
Esetleg ilyesmi:
Ha ilyen házban laksz akkor már csak emiatt kell aggódnod:
A természetvédelmi terület egyik velejárója ugyanis hogy ott van a természet. Mr Monk-tól tudjuk, hogy a természet koszos, az itt lakók azt is tudják, hogy bosszantó, sok munkát ad, és néha veszélyes.
Kezdetben azt hittem ez is az amerikai túllihegés része. Madarakat és töménytelen mennyiségű mókust láttam ugyan, na de kérem…. Bár az tényleg veszélyes, ha egy mókus megdobál félig rágott tobozokkal, vagy a Grean Peace-től tanultak alapján 25-en összeláncolják magukat és keresztbefekszenek az úttesten, tiltakozva az átmenő forgalom zajártalma ellen. Komoly balesetek lehetnek belőle és utána kocsit kell mosni…
De aki ide költözött arról azt feltételezné az ember, hogy látta a „természetet”. Gondolom nem az történt hogy egy kedd reggel felébredt emberünk, belebújt neonzöld téliesített versenypapucsába, kitántorgott a konyhába meginni reggeli ébresztő kávéját, és meglepetten tapasztalata, hogy az éjjel beköltözött a szomszédba a természet. Hozta a 45 millió fáját, mindegyiken 3 mókussal, aljas sunyi módon kinőtt a fű, és patakok csörgedeznek, amik tavakban végződnek a kert végében. Szóval szerintem nem így volt, ezért nem kéne fennakadni azon, hogy itt a természet. Akinek nem tetszik irány a Havanna lakótelep.
Aztán kiderült, hogy a természet a kelleténél barátságosabb, és közelebb jön az emberhez, mint az elvárható lenne tőle.
Az egy dolog, hogy a mókusok megemelik a cserepeket és a padlásokon szórakoztató központot nyitnak – azaz ők szórakoznak és közben a termodinamika második törvénye érvényesül, röviden összefoglalva: az entrópia az idő előrehaladásával fokozódik.
De az egyik tulaj – mókuslövöldözés közben – vidáman mesélte, hogy a ház mellett lévő susnyásban szokott lakni egy medvecsalád… Idén csak 2 bocsuk volt, tavaly 3… Ez azért az indokoltnál közelebbi kapcsolatot jelent a természet „macisabbik” részével, amiről a rajzfilmek nem sokat mesélnek. A Mackó testvér más irányból közelített a problémához…
Mindenesetre van kijelölt túraútvonal, a túrázóknak közlekedési táblákkal kitáblázva. Ha nem látná az aszfaltcsíkon, hogy kanyarodik, akkor ott van 10 méterrel a kanyar előtt nagy sárga táblán nyíl, hogy az út kanyarodni fog, így az szúrja ki a monitoron hizlalt, szárjtott és pirosított édes pici szemecskéjét ...
Az út ilyen helyeken kavarog:
És néha a kapcsolat a természettel igazán gyümölcsöző:
Mindenesetre egy szép környék 30-40 percre Orlando-tól.
Közhaszon: nyelvtanulás
Mától egy új rovat indul "Közhaszon" néven. Ez a cimke azoknál a témáknál jelenik meg ami hasznos lehet a Floridába költözőknek, ide tervezőknek vagy azoknak akik mint én is netről szednének össze infókat ha lenne. Neklem nagyon hiányzott. Lesz benne "how it's made" lépésről lépésre, tapasztalatok akár buktatók lebuktatása is.
Az első ilyen a nyevtanfolyamokról röviden...
Ha Floridában vagy hosszabb ideig és nyelvet szeretnél tanulni érdemes körülnézni egy kicsit a kínálatban. A földrajzi elhelyezkedés miatt sok a spanyolajkú lakos így spanyollal ugyanúgy – vagy jobban – el lehet boldogulni Floridában. A kedvencem a tábla a boltban, ami szerint itt beszélnek ANGOLUL is…
Indítanak tanfolyamokat a high school-ok, a középiskola utáni szakképzettséget nyújtó intézmények és az egyetemek is, változatos időpontokban.
Mi némi nézelődés után az egyik szakképző iskolát választottuk első iskolának a Winter Park Tech-et. Itt lehet heti 5 – 4 – 2 napban tanulni napi 6 vagy 3 órában. A tanfolyamok 7.45-től 18-óráig több időpontban indulnak minden időpontban minden szinten a teljesen kezdőtől az academic szintig. A beiratkozás folyamatos minden héten 3 szintfelmérő vizsgaidőpont közül lehet választani. A vizsga HALLÁS és OLVASÁS utáni szövegértésből valamint ÍRÁS tesztből áll.
Ha hosszabb ideig vagy az államban egyébként is érdemes Floridai jogosítványhoz vagy ID kártyához jutni (a kettő tulajdonképpen azonos) azzal ugyanis egyes helyeken ingyen tanulhatsz. A Winter Park Tech is ilyen, így a vizsgadíj és beiratkozási költség 25 $ kifizetése után a tanfolyam Floridai ID-val ingyenes.
Az első ilyen a nyevtanfolyamokról röviden...
Ha Floridában vagy hosszabb ideig és nyelvet szeretnél tanulni érdemes körülnézni egy kicsit a kínálatban. A földrajzi elhelyezkedés miatt sok a spanyolajkú lakos így spanyollal ugyanúgy – vagy jobban – el lehet boldogulni Floridában. A kedvencem a tábla a boltban, ami szerint itt beszélnek ANGOLUL is…
Indítanak tanfolyamokat a high school-ok, a középiskola utáni szakképzettséget nyújtó intézmények és az egyetemek is, változatos időpontokban.
Mi némi nézelődés után az egyik szakképző iskolát választottuk első iskolának a Winter Park Tech-et. Itt lehet heti 5 – 4 – 2 napban tanulni napi 6 vagy 3 órában. A tanfolyamok 7.45-től 18-óráig több időpontban indulnak minden időpontban minden szinten a teljesen kezdőtől az academic szintig. A beiratkozás folyamatos minden héten 3 szintfelmérő vizsgaidőpont közül lehet választani. A vizsga HALLÁS és OLVASÁS utáni szövegértésből valamint ÍRÁS tesztből áll.
Ha hosszabb ideig vagy az államban egyébként is érdemes Floridai jogosítványhoz vagy ID kártyához jutni (a kettő tulajdonképpen azonos) azzal ugyanis egyes helyeken ingyen tanulhatsz. A Winter Park Tech is ilyen, így a vizsgadíj és beiratkozási költség 25 $ kifizetése után a tanfolyam Floridai ID-val ingyenes.
tanulni, tanulni, tanulni
Beiratkoztam… Nem volt nehéz döntés, hiszen a mindennapokban érzem, hogy nem elég az angolom… Bár ez nem meglepő, németet és oroszt tanultam, az angolt csak használom. Egyszer voltam 3 hónapig egy tanfolyáson, de iszonyatosan untam. Amit tudok az internet – tv – zene és számítógépes játék okán tapadt rám, - egyes területeken hülye szakszavakkal de a hétköznapi élet szavaiból sok minden hiányzik - meg elég sokan beszéltek mellettem angolul. Ezért is volt meglepő a felmérő teszt.
Először is én azt hittem fél óra lesz de így csak 4 órával terveztem alul az időtartamot. Bár ebben azért benne van az is, hogy itt némileg délies a mentalitás, aludttejet nem árulnak, azt mindenki a szájában állítja elő… Az első napon 18-21-ig adminisztráció, hallás és olvasás utáni szövegértés volt számítógépen a második napon, pedig egy fogalmazást kellett írni. Nem tudták szegények mire vállalkoztak amikor a kézírásomat kérték. Csak azért nem buktam meg külalakból mert olyan tantárgy nincs… Én azt szoktam mondani, hogy az írásom előbb idomult a doktori címemhez, így egyetemen ugyan bent voltam az előadásokon, de ha nem írtam át aznap géppel amikor még emlékeztem az anyagra az az infó elveszett…
Mindenesetre az eredménytől dobtam egy hátast mert hallás után 269-ből 227-et értem el olvasás után 241-ból 225-öt és mivel a fogalmazásom sem volt gáz HALADÓ csoportba tettek… Ez azért egy vicc!!! Judit 3-4 éve van kint és egy csoportba fogunk járni. A kettőnk nyelvtudása közötti különbségről csak annyit, hogy amiatt nem kell elmennünk a Grand Canyon-hoz, így is értjük mi az áthidalhatatlan szakadék… Juditnak még pár pont és academic csoportba tették volna és ő is panaszkodik a nyelvtanára, meg hogy csak 2 múltidőt használt a fogalmazásban a pokoli sokból…
Szóval Jan 25-től heti 4 alkalommal napi 3 órában „nyelvtanulok”. Ez még éppen belefér a H4-es vízum által megadott tanulási keretbe.
Először is én azt hittem fél óra lesz de így csak 4 órával terveztem alul az időtartamot. Bár ebben azért benne van az is, hogy itt némileg délies a mentalitás, aludttejet nem árulnak, azt mindenki a szájában állítja elő… Az első napon 18-21-ig adminisztráció, hallás és olvasás utáni szövegértés volt számítógépen a második napon, pedig egy fogalmazást kellett írni. Nem tudták szegények mire vállalkoztak amikor a kézírásomat kérték. Csak azért nem buktam meg külalakból mert olyan tantárgy nincs… Én azt szoktam mondani, hogy az írásom előbb idomult a doktori címemhez, így egyetemen ugyan bent voltam az előadásokon, de ha nem írtam át aznap géppel amikor még emlékeztem az anyagra az az infó elveszett…
Mindenesetre az eredménytől dobtam egy hátast mert hallás után 269-ből 227-et értem el olvasás után 241-ból 225-öt és mivel a fogalmazásom sem volt gáz HALADÓ csoportba tettek… Ez azért egy vicc!!! Judit 3-4 éve van kint és egy csoportba fogunk járni. A kettőnk nyelvtudása közötti különbségről csak annyit, hogy amiatt nem kell elmennünk a Grand Canyon-hoz, így is értjük mi az áthidalhatatlan szakadék… Juditnak még pár pont és academic csoportba tették volna és ő is panaszkodik a nyelvtanára, meg hogy csak 2 múltidőt használt a fogalmazásban a pokoli sokból…
Szóval Jan 25-től heti 4 alkalommal napi 3 órában „nyelvtanulok”. Ez még éppen belefér a H4-es vízum által megadott tanulási keretbe.
2010. január 13., szerda
Vélemény
És mostantól véleményezési lehetőség is... :o)))
Ígérem egyáltalán nem fog befolyásolni, csak látom, hogy magamnak dolgozok, vagy más is elüti itt az időt...
Kategóriák:
Jó kattogtatást!
Ígérem egyáltalán nem fog befolyásolni, csak látom, hogy magamnak dolgozok, vagy más is elüti itt az időt...
Kategóriák:
- még-még! (jelentése: sokat ilyet még, akaarjuk, akarjuk!)
- :o) (jelentése: ok, mosolyogtam.)
- :o( (jelentése: hát ez gyenge lett, megyek kávézni)
- na ne! (jelentése: inkább TV-z ne fecséreld erre az időt, hidd el jobb lesz neked is nekünk is...)
Jó kattogtatást!
2010. január 12., kedd
Esküvői képek
És ha már benne vagyok a Picasa mókákban akkor az esküvői fotók is felkerültek... :o))
Jó böngészést!
Esküvői fotók
Jó böngészést!
Esküvői fotók
Fényképek
Sikerült eljutnom odáig, hogy feltöltöttem a Maldív szigetes képek egy részét a Picasa Webalbumomba.
Ide kattintva elérhetőek, jó böngészést... :o))))
Maldív fotók
Ide kattintva elérhetőek, jó böngészést... :o))))
Maldív fotók
2010. január 10., vasárnap
Jeff megmondta...
Igen, igen , igen!!!! :o)))))
Jeff Dunham megmondat, hogy van ilyen, még ha nehezen hihető is... Ő " öreg barátjának" Walternek ajánlotta, hogy menjen el a WalMart-ba köszönő embernek (aki nem látta feltétlenül keressen rá a YouTube-on!!!!)
És ma megtörtént... Rámköszönt egy ember... nem tisztán barátságból, nem rosszul értelmezett udvariasságból, nem azért mert beszélgetést akart kezdeményezni egy napon, aminek a hajnalán hó eshetett volna Floridában, nem akart semmit eladni, hanem mert neki EZ a munkája!!!!
Köszönt, és megkérdezte hogy vagyok... :o)))) Sorsfordító élmény! :o))))))))))
Jeff Dunham megmondat, hogy van ilyen, még ha nehezen hihető is... Ő " öreg barátjának" Walternek ajánlotta, hogy menjen el a WalMart-ba köszönő embernek (aki nem látta feltétlenül keressen rá a YouTube-on!!!!)
És ma megtörtént... Rámköszönt egy ember... nem tisztán barátságból, nem rosszul értelmezett udvariasságból, nem azért mert beszélgetést akart kezdeményezni egy napon, aminek a hajnalán hó eshetett volna Floridában, nem akart semmit eladni, hanem mert neki EZ a munkája!!!!
Köszönt, és megkérdezte hogy vagyok... :o)))) Sorsfordító élmény! :o))))))))))
2010. január 9., szombat
Vezetés - első tapasztalatok
Ígértem néhány szót a vezetésről… itt SENKI NEM TUD VEZETNI!!! Ennek egyik oka lehet, hogy az amerikaiak az autójukban élnek és nem mint közlekedési eszköz gondolnak rá. Nem eljutni akarnak A-ból B-be hanem csak élnek. Az, hogy a nők az autóban sminkelnek otthon is előfordul, de itt reggel minden harmadik autóban borotválkozik egy fickó… Úgy persze nehéz is a forgalomra figyelni…
Az, hogy valaki nem indul el a zöld lámpánál olyan megszokott, hogy sem a dudát sem a fénykürtöt nem pazarolják rá. De amikor mind a 3 sáv megkapja a zöldet, és egymásra várnak, hogy ki indul el először – ergo egyik sem indul – a Budapesten szocializálódott lelkem kiszállna az autóból, átültetne mindenkit a hátsó ülésre erősen beszíjazná a gyerekülésbe természetesen egy-egy makarenkói pofon kíséretében, aztán ha hazaér felzavarná a szobájába, hogy gondolkodjon el ezen… De itt??? Mint a birkák mindenki vár, hogy csak felébrednek valamikor… Esküszöm Pesten feltérképeznék a családfáját, és minden felmenőjéhez külön válogatott szitkokat dolgoznának ki 16-od iziglen, aztán nyomtatva beadnák az ablakán, hogy ha hallás útján nem tudta feldolgozni legyen mit elemeznie otthon.
Az már nem zavar, hogy ha megállít egy piros lámpa van időd keresni egy egyetemet, felvenni és váltani szakot, lediplomázol és visszaérsz mire zöldet kapsz. Vagy ha nem figyelsz megszülsz az autóban nemtől függetlenül. Egyszerűen elfogadtam, hogy mivel nem tudnak vezetni, nem nagyon ismerik a „telezöld” fogalmát, mindenhez külön kanyarodó sáv van – nagyobb utakra akár 1 mérfölddel korábban, mire látod az utat arra már nem tudsz menni – és minden irányt külön engednek el.
Az, hogy pirosnál is lehet balra kis ívben kanyarodni - ha nem jön semmi - jó ötlet, és itt működik is, otthon félnék egy ilyen szabálytól.
Az, hogy ha az iskolabusz megáll és kiteszi a jelzést, hogy „meggondolatlan büdös kölkök szaladgálnak át az úttesten” - ami egy villogó stoptábla - nem csak mögötte, de a 2 x 3 sávos út másik oldalán is - természetes módon - megállítja a forgalmat még tetszik is.
De attól falnak megyek, hogy a megengedett legnagyobb sebesség autópályán is csak 70 Mph azaz kb 110 km/h. Halkan jegyezném meg miután eladtam a kocsimat anyám 1000 köbcentis Polojával volt szerencsém gyakorolni a 110-et, de az nem is akart többel menni. Itt azonban egy 4000 köbcentis V6-os Mustanggal ez egy kicsit fáj…
Az hogy csak kettesben lehet 3000-3500 felé vinni a fordulatszámot - és már akkor is a városi átlagos 45 mph közelében vagy - felveti azt a kérdést, hogy minek ide mást venni mint egy golfautó – amit itt bizonyos súly elérése után az emberek a sétálás kiváltására vesznek meg. Mindenesetre rosszul érezném itt magamat egy kispolszkiban, pláne, hogy sok esetben észre sem vennének a dupla hátsókerekes Track-ok vezetői, ami itt egy elfogadott városi autó a V8-as motor és a plató ellenére is. Ennek persze köze lehet ahhoz is, hogy a benzin bár most drágának számít - egy hét alatt a hideg miatt 7 centet emelkedett – gallononként csak 2.68$ körül van, azaz literenként kb 120 Ft. VÉRLÁZÍTÓ!!!
Mióta kint vagyok láttam tömegközlekedési eszközöket is, de az Európában vagy Magyarországon megszokott értelembe vett tömegközlekedést még Közép-Florida központjában Orlandoban sincs… Vegyél autót. Bár azt is megjegyezném a műszaki vizsga és a zöldkártya itt ismeretlen fogalom, de ha a nem megfelelő műszaki állapot miatt történik baleset a büntetés kategóriákkal magasabb…
Vezetésre, még vissza fogok térni, most ugyanis még nemzetközi jogsival vezetek, de a hetekben szándékozom Floridai jogosítványhoz is jutni... :o))
És hogy ez a bejegyzés se maradjon kép nélkül íme egy példa a magyar vezetési, parkolási morálra. A háttérben a tábla tiltja a parkolást az út mindkét oldalán, mindig…
Az, hogy valaki nem indul el a zöld lámpánál olyan megszokott, hogy sem a dudát sem a fénykürtöt nem pazarolják rá. De amikor mind a 3 sáv megkapja a zöldet, és egymásra várnak, hogy ki indul el először – ergo egyik sem indul – a Budapesten szocializálódott lelkem kiszállna az autóból, átültetne mindenkit a hátsó ülésre erősen beszíjazná a gyerekülésbe természetesen egy-egy makarenkói pofon kíséretében, aztán ha hazaér felzavarná a szobájába, hogy gondolkodjon el ezen… De itt??? Mint a birkák mindenki vár, hogy csak felébrednek valamikor… Esküszöm Pesten feltérképeznék a családfáját, és minden felmenőjéhez külön válogatott szitkokat dolgoznának ki 16-od iziglen, aztán nyomtatva beadnák az ablakán, hogy ha hallás útján nem tudta feldolgozni legyen mit elemeznie otthon.
Az már nem zavar, hogy ha megállít egy piros lámpa van időd keresni egy egyetemet, felvenni és váltani szakot, lediplomázol és visszaérsz mire zöldet kapsz. Vagy ha nem figyelsz megszülsz az autóban nemtől függetlenül. Egyszerűen elfogadtam, hogy mivel nem tudnak vezetni, nem nagyon ismerik a „telezöld” fogalmát, mindenhez külön kanyarodó sáv van – nagyobb utakra akár 1 mérfölddel korábban, mire látod az utat arra már nem tudsz menni – és minden irányt külön engednek el.
Az, hogy pirosnál is lehet balra kis ívben kanyarodni - ha nem jön semmi - jó ötlet, és itt működik is, otthon félnék egy ilyen szabálytól.
Az, hogy ha az iskolabusz megáll és kiteszi a jelzést, hogy „meggondolatlan büdös kölkök szaladgálnak át az úttesten” - ami egy villogó stoptábla - nem csak mögötte, de a 2 x 3 sávos út másik oldalán is - természetes módon - megállítja a forgalmat még tetszik is.
De attól falnak megyek, hogy a megengedett legnagyobb sebesség autópályán is csak 70 Mph azaz kb 110 km/h. Halkan jegyezném meg miután eladtam a kocsimat anyám 1000 köbcentis Polojával volt szerencsém gyakorolni a 110-et, de az nem is akart többel menni. Itt azonban egy 4000 köbcentis V6-os Mustanggal ez egy kicsit fáj…
Az hogy csak kettesben lehet 3000-3500 felé vinni a fordulatszámot - és már akkor is a városi átlagos 45 mph közelében vagy - felveti azt a kérdést, hogy minek ide mást venni mint egy golfautó – amit itt bizonyos súly elérése után az emberek a sétálás kiváltására vesznek meg. Mindenesetre rosszul érezném itt magamat egy kispolszkiban, pláne, hogy sok esetben észre sem vennének a dupla hátsókerekes Track-ok vezetői, ami itt egy elfogadott városi autó a V8-as motor és a plató ellenére is. Ennek persze köze lehet ahhoz is, hogy a benzin bár most drágának számít - egy hét alatt a hideg miatt 7 centet emelkedett – gallononként csak 2.68$ körül van, azaz literenként kb 120 Ft. VÉRLÁZÍTÓ!!!
Mióta kint vagyok láttam tömegközlekedési eszközöket is, de az Európában vagy Magyarországon megszokott értelembe vett tömegközlekedést még Közép-Florida központjában Orlandoban sincs… Vegyél autót. Bár azt is megjegyezném a műszaki vizsga és a zöldkártya itt ismeretlen fogalom, de ha a nem megfelelő műszaki állapot miatt történik baleset a büntetés kategóriákkal magasabb…
Vezetésre, még vissza fogok térni, most ugyanis még nemzetközi jogsival vezetek, de a hetekben szándékozom Floridai jogosítványhoz is jutni... :o))
És hogy ez a bejegyzés se maradjon kép nélkül íme egy példa a magyar vezetési, parkolási morálra. A háttérben a tábla tiltja a parkolást az út mindkét oldalán, mindig…
2010. január 6., szerda
Időjárás, Szilveszter
Kicsit szilveszter, de inkább időjárás… az utóbbi ugyanis kezd bosszantani…
Florida, sunshine state, nyugdíjasok kedvenc téli pihenőhelye, mert télen is 20-25 fok közötti a hőmérséklet… EGY FRÁSZT!!!!
Jelezném, hogy utoljára dec. 26-án volt 20 fok fölött a hőmérő, akkor is némi ragyogás után gyorsan esővel kompenzált, azóta hajnalban fagy vagy fagyveszély van, amit itt olyan sokként élnek meg az emberek, mint ha Godzila rossz helyen fordult volna be balra és most nem NewYork-ot taposná laposra, hanem a kanapéjukon ülve a Sunday Times olvasása közben kérne még egy kis habot a kávéra és fanyar megjegyzéseket tenne a sütire.
A helyi adón minden 10 percben időjárás jelentés van. Ma svéd turistákkal beszéltek az egyikben, akik nevetve közölték, hogy otthon érzik magukat, de nem ezért jöttek. A kalandparkok egy része bezárt, mert a „vízbe érkezés” élményére építettek – te, a hajód, egy bálna vagy valami csobban a vízen - és ugyan a pár fokos vízbe érkezés sem vicces, de reggel jégen folytatni a csúszást 25 méteres zuhanás után csak egy jegesmedve elől menekülő részeg eszkimó álma lehet…
Szóval bosszankodom!!!! Reggelente 26-32 F közötti a hőmérséklet, tehát valahol -4 és 0 Celsius között és van hogy délután is csak 9-11 fok van. Tegnap megdőlt a hidegrekord… Otthon nem bosszantana, ok tél van; szakadjon a hó, záporozzanak a mínuszok TÉL van nem meglepő, de itt… HALLO!!!! NAPFÉNYÁLAM!!!! Mi van már??????
Az időjárás azonban valamiért „ünnepérzékeny”. Karácsony után szilveszterkor is meleg esténk volt 18-20 fok körüli hőmérséklettel, ami nagy tömegben szabadtéri partin – gázmelegítőkkel megerősítve a hetes busztól ismerős összebújás élményének hő termelő erejét – ingben és pólóban kellemes volt. Ráadásul itt kötelezőnek tűnt a miniszoknya akkor is, ha az indokoltnál jóval nagyobb ”energiatartalékokat” felhalmozó önkritikai érzékkel meg nem áldott tizenéves afroamerikai lány és akkor is, ha középiskolai - egyetemi bálkirálynő vagy a szurkolócsapat kapitánya vagy.
Az csak hab volt a tortán, hogy az online előre megvett jegyekért többet kellett sorban állni, mint az ott vásároltért, mert a nevedre szóló számlát kikeresték amit alá kellett írnod, így szolid 50 perc után de még éjfél előtt jutottunk be a klubba. A buli kellemes volt, nem voltak az otthon jellemző „kockásra iszom az arcomat, mert az a buli” pedig a jegyben benne volt a bár használata is, vagy „alád nyomok egy tigris petárdát és majd nevetünk rajtad” típusú emberek – sőt egyáltalán nem volt petárda, bár a másnapi hírek szerint egy embert elgázoltak és valakire rálőtt egy rendőr, ami itt nem ritka dolog… A bulik tele voltak biztonsági emberekkel az utca rendőrökkel és ami a legérdekesebb egyikre sem volt szükség…
Polaroid kép készült rólunk, hogy az élmény azonnali legyen és hazaavihető, amit én a polaroid szellemiségére fittyet hányva digitalizáltam... :o)))
Valamikor 3 körül értünk haza majdnem üres utakon vezetve ami felüdülés mert az itteniek NEM TUDNAK VEZETNI!!!!! De erről majd legközelebb bosszankodom…
Florida, sunshine state, nyugdíjasok kedvenc téli pihenőhelye, mert télen is 20-25 fok közötti a hőmérséklet… EGY FRÁSZT!!!!
Jelezném, hogy utoljára dec. 26-án volt 20 fok fölött a hőmérő, akkor is némi ragyogás után gyorsan esővel kompenzált, azóta hajnalban fagy vagy fagyveszély van, amit itt olyan sokként élnek meg az emberek, mint ha Godzila rossz helyen fordult volna be balra és most nem NewYork-ot taposná laposra, hanem a kanapéjukon ülve a Sunday Times olvasása közben kérne még egy kis habot a kávéra és fanyar megjegyzéseket tenne a sütire.
A helyi adón minden 10 percben időjárás jelentés van. Ma svéd turistákkal beszéltek az egyikben, akik nevetve közölték, hogy otthon érzik magukat, de nem ezért jöttek. A kalandparkok egy része bezárt, mert a „vízbe érkezés” élményére építettek – te, a hajód, egy bálna vagy valami csobban a vízen - és ugyan a pár fokos vízbe érkezés sem vicces, de reggel jégen folytatni a csúszást 25 méteres zuhanás után csak egy jegesmedve elől menekülő részeg eszkimó álma lehet…
Szóval bosszankodom!!!! Reggelente 26-32 F közötti a hőmérséklet, tehát valahol -4 és 0 Celsius között és van hogy délután is csak 9-11 fok van. Tegnap megdőlt a hidegrekord… Otthon nem bosszantana, ok tél van; szakadjon a hó, záporozzanak a mínuszok TÉL van nem meglepő, de itt… HALLO!!!! NAPFÉNYÁLAM!!!! Mi van már??????
Az időjárás azonban valamiért „ünnepérzékeny”. Karácsony után szilveszterkor is meleg esténk volt 18-20 fok körüli hőmérséklettel, ami nagy tömegben szabadtéri partin – gázmelegítőkkel megerősítve a hetes busztól ismerős összebújás élményének hő termelő erejét – ingben és pólóban kellemes volt. Ráadásul itt kötelezőnek tűnt a miniszoknya akkor is, ha az indokoltnál jóval nagyobb ”energiatartalékokat” felhalmozó önkritikai érzékkel meg nem áldott tizenéves afroamerikai lány és akkor is, ha középiskolai - egyetemi bálkirálynő vagy a szurkolócsapat kapitánya vagy.
Az csak hab volt a tortán, hogy az online előre megvett jegyekért többet kellett sorban állni, mint az ott vásároltért, mert a nevedre szóló számlát kikeresték amit alá kellett írnod, így szolid 50 perc után de még éjfél előtt jutottunk be a klubba. A buli kellemes volt, nem voltak az otthon jellemző „kockásra iszom az arcomat, mert az a buli” pedig a jegyben benne volt a bár használata is, vagy „alád nyomok egy tigris petárdát és majd nevetünk rajtad” típusú emberek – sőt egyáltalán nem volt petárda, bár a másnapi hírek szerint egy embert elgázoltak és valakire rálőtt egy rendőr, ami itt nem ritka dolog… A bulik tele voltak biztonsági emberekkel az utca rendőrökkel és ami a legérdekesebb egyikre sem volt szükség…
Polaroid kép készült rólunk, hogy az élmény azonnali legyen és hazaavihető, amit én a polaroid szellemiségére fittyet hányva digitalizáltam... :o)))
Judit és Dani azonos mosollyal...
Vicces de nem tudom a magas lány nevét... ez volt a bosszúm, mert itt nem csak nem tudják megjegyezni azt, hogy István de ki sem tudják ejteni... erre majd kell valami megoldás...
Valamikor 3 körül értünk haza majdnem üres utakon vezetve ami felüdülés mert az itteniek NEM TUDNAK VEZETNI!!!!! De erről majd legközelebb bosszankodom…
2010. január 3., vasárnap
See World - A repülő bálnák otthona…
Karácsony második napján ellátogattunk a See World-be, hála Dani-nek és a vicces látogatási rendszernek. A jegy ugyanis egy napra 75 $ körül van de 14 napon belül még egyszer bemehetsz vele.
Szerencsére Judit már volt így tudta, hogy a delfinetetéshez kell igazodni. Szerencsére az érkezésünk után 15 perccel volt egy etetés, így mi azzal kezdtünk:
A delfineknek vicces bőrük van mint egy olajos gumiruha és kattogva rádnevetnek egy halért… :o))) De átverni nehézőket, ha nem adod a halt sértődötten mint egy a fagyijától megszabadított alsótagozatos kisiskoláslány elvonulnak...
A delfin show olyan volt amilyet elvár az ember, szaltózó delfinek, lovaglás a delfinek orrán, vizibalett delfinnel és egy tánckar:
A gyilkos bálnák szórakoztatóbbak voltak… :o)) Persze itt is kiugrálás volt, de amikor egy kifejlett bálna visszaér az akváriumba az első 5 sort beteríti vízzel… :o)))))) A rutinosak – vagy akik tudnak olvasni – esőkabátban ülnek vagy elkerülik az első sorokat. Egy ázsiai házaspár nem volt rutinos, a show nekik 1 percig tartott amíg a bálna először vissza nem pottyant beterítve őket a fürdést élvező nagyobbik 6 év körüli és az azonnali masszív üvöltésben kitörő másfél év körüli gyermeküket. Az apuka - arcán évezredes tanácstalanságba burkolt, vegytiszta és megalapozott - gyűlölettel nézett vissza miközben aszottszilvára sírt arcú gyermekét vitte fel a lépcsőn.
A fókák pocsékok voltak, a hiányos bemutatót szóviccekkel próbálták pótolni de a közönség nem nagyon volt vevő rá…
A parkban egy napot minden további nélkül kellemesen el lehet tölteni. Van Pl: két hatalmas hullámvasút a Manta, ahol egy rája szemszögéből látsz mindent, ugyanis nem ülsz, hanem hasalsz miközben másfél percig száguldozik. A másik a Kraken ami nem csak körbeforgat és pörget, de egy ponton lemegy a föld alá is… :o))))
40 perc sorban állás volt hogy bejussunk a Polar Express szimulátorába, de a forró csoki mályvacukorral amit utána ittunk megérte a várakozást.
De a legjobb, hogy elkezdtük a bögregyűjtést, mostantól a jobb helyekről bögrével gazdagodva térünk haza… :o)))))
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)
